Esélyegyenlőtlenség;) - ez is?

Minden tanév amelyben egy új osztály tanulóival ismerkedek meg, egy új élmény, új probléma, új kihívás, új tükör melybe bele kell néznem, hogy meglássam magamban azt a vonást, amelyet eddig még nem fedezt/em/ettek fel (velem).

Az ismerkedés lépcsői átlagos esetben:

Diák Hivatalos bemutatkozás (Csak a szemek beszélnek) Meddig mehetek - lehet? Próbálkozom, enged? Dolgoztatna, dolgozzak? Kedvellek is meg nem is....

Tanerő Hivatalos bemutatkozás (A szemük sem áll jól:) ) Nem lehet, bekeményítek. (engedek:( ) Front helyzet, lövészárok hegyek. Hajtalak, egy perc üresjáratod se legyen! Volt ez jobb is, de az sem tetszett...

Természetesen mindez a teljesség és komolyság igénye nélkül. 
Bármennyire is felvértezve érzem magam  az eltelt 25 év tapasztalataival, mindig adódik valami váratlan, valami új. Minden nap meg kell harcolni az osztály (közösség), a tanuló (egyéniség) tiszteletéért. Valamikor az elején még fontosnak tartottam, hogy kedveljenek, már nem tartom lényegesnek. Ma többet ér számomra a hitelesség. Valószínűleg hozzájárul ehhez az a változás, amely a környezetünkben (szűkebb és tágabb is) ment végbe éppen ez alatt a negyed évszázad alatt. Felnőttként is ezt tartom  az egyik legmeghatározóbb emberi tulajdonságnak.

De miért is van a címben az esélyegyenlőtlenség kifejezés?

Van egy helyzet, mellyel (talán sokan most elmosolyodnak, hogy még csak most.) néhány éve szembesülök, s úgy érzem, szinte teljesen megsemmisít. Nem vagyok az a típus, akit zavarba lehet hozni, ezzel a kijelentéssel mégsem tudok a legtöbb esetben mit kezdeni. Lehet, hogy ez a "pedagógus kék-halál"?

 "Nekem mindegy. Írja be az egyest. Írjon be annyit, ahányat akar.  Úgyis évet ismételek. Jövőre úgy sem járok ide....."

Eleinte próbálkoztam, - beszélgetni négyszemközt,  - győzködtem családdal, barát(nővel)tal, osztálytársakkal, a tanuló lelkével,jövőjével, ..... - - újabb lehetőséget adni óraközben a munkára, ..., időnként hízelegtem is :(. És nem, az istennek sem lehet ezeket az unott, fásult, iskolát gyűlölő? fiatalokat kimozdítani, megmozdítani. Inkább 40 percet támasztja a padon a jobb könyökét, kezébe támasztott fejjel. És akkor jó, mert esetenként dobol, kopog, csiszol, tüsszög, ásít, dúdol, morog,... hangosan káromkodik:( Tudatosítva, hogy cselekvésben nem, de fizikai létben igen, ő itt van. (Több esetben a következő órán már nem, de engem még érdemesnek tart a jelenlétére.)

És azt érzem, mint a bokszoló a ringben KO, illetve a 8. menet vége felé. Hátamon hideg veríték csorog, a homlokom lassan gyöngyözik a verejték, arcomból lassan kifut a vér, a kezem remeg, ....,  "kék-halál". Az osztályban a nem létező légy zümmögése is hallatszik. Lassan kifújom a levegőt, folytatom az órát. Az osztály egy emberként fellélegzik.

Újraindultam,  a hibát nem sikerült kijavítanom, a memóriámban marad egy kisült cella, a tükrömben egy vakfolt.

Ugyanabban az osztályban három tanítványom ismétli önmagát, hetente, felváltva, pedig négyszemközt érzem, tudom, mondják nem helyes, amit csinálnak. A sikerélményem minden óra elején kb. 5-10 percig tart, ilyenkor azt gondolom, megvan, de aztán valamelyikük elhagyja a karantént. Úgy érezem, esélyem sincs, Náluk.

Tömeges béremelés, verseny nélkül? A Hoffmann-Pokorni vita újabb menete

Cikk itt.

Csak néhány hevenyészett gondolat:

Teljesítménypótlék - eddig is csak annak járt, aki közel került a "tűzhöz". Illetve tűzfüggvény:( Tessék emelni, biztosan oda fog eljutni, ahová szánták;-)  Többünknek az is megfelelő lenne, ha azt fizetnék ki, amiért megdolgoznunk:) Kéthavi elszámolás - külön díjat kellene adni annak, aki azt gondolta ki, hogy egy pedagógus heti 5 nap pontosan ugyanannyi órában dolgozik, ha nem, az ő baja:( Tulajdonképpen tegnap a mosógépszerelő is kéthavi elszámolásban vette fel a javítási díjat, illetve csekély volt az eltérés:) A kollégáim viszont ebben a hónapban kapták meg a szeptemberi túlórájukat, már akinek maradt. Sajnos szeptemberben volt egy kirándulási napunk, többeknek Kéthavi elszámolták ennek a napnak az óráit.  (A félreértések elkerüléséért képben vagyok, most február van.)

1 pedagógusra jutó diákok száma - Lehet, hogy a statisztika szerint 10 diák jut rám, csak akkor azt nem tudom, hogy miért ültek az osztályomban 36-an, legkevesebb csoport bontással 20-an?. Illetve, hogy áttettem a székhelyem a szegregáció színterére (13*2)-en????

Pedagógiai munkát segítő alkalmazottak - micsoda finom fogalmazás - ők, akik nálunk a takarítónőket, ajtónállót, és .... a "tűz " találékonyságának megfelelő munkát végzik????? Igaz, kollégáim is voltak már költöztető munkások, szennyvíz-eltakarítók, festő- és mázolók, hát akkor???? 8 óra a munkaidő, nem?

Pedagógus bérek - a legutolsó információim szerint, az átlagbér alatti bérezés. Igaz, ez nemcsak a pedagógus bérekre jellemző, miért éppen ők lógnának ki a sorból. Pokornyi-féle meghatározásban - nem kell fizetni, versenyeztetni kell (szerinte ez a hatékonyság kulcsa) - csak azt nem értem, hogy a politikusokat miért nem versenyeztetik meg egy kicsit jobban. Cserélni, nem cserélnék vele, a pedagógiához és a politikához is ért egyformán mindenki. A pedagógiához sajnos a politikusok is:(

10-15 év múlva a jelenlegi  pedagógusok közel 70%-a nyugdíjas lesz, (ha nem változik semmi én is, ha igen 61 évesen gardíroznak majd a tanítványaim:)
Öröm -- lesz helye a végzetteknek. Végeznek? 8 éves tanulmányi idővel. Végre hiányszakma leszünk!

Üldögélünk a babérjainkon, elkényelmesedne - hozzájárulok a tantermem bekameráztatásához, mindenki tudni fogja, hogy hol van a Való Világ:) Tanítványaink nem tűrik a lagymatag tanerőket, időnként a nem lagymatagokat is csak nehezen. Sem egyéniségekben, kitörésekben, cirkuszokban nincs a suli(n)kban hiány, még ki is kellene sípolni időnkét az elhangzottakat....

Hogy mi tart még mindig a pályán, ??????? - Talán az "innovációs" lehetőségek , és erre közel 4 évenként esélyem van:)))))

Képfelirat a teljesség igénye nélkül. Egyébként magáért beszél:)Tanár 35 év szolgálat utánRáncok a folyamatos nevetés és a túlfeszített munka (szájjártatás) eredményeként.Nagyothallás az iskolacsengő és gyerekzsivaj következményeként. Az 50%-os béremelésbe tört fogak - hevenyészett, fordítás:))) - majdnem 2000-ben, de kb. Gyomoridegesség, a születésekor elhalálozott sztrájkok emlékére. -  Ujjgörcsök  a táblára írástól, füzetjavítástól.35 éves alulfizetettség kopott ruhái.Kézvesztés a modern technológiai eszközök használata közben. (Esetleg javítása közben???:))Rossz testtartás a folytonos íróasztal, illetve tanulók fölé görnyedés miatt.Hangelvesztés a folyamatos előadások és figyelmeztetések hatására.Szemromlás az olvashatatlan diák "macskakaparások" silabizálásának eredményeként.Égnek álló haj, meggyötört idegek hatása.